Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az ezen a napon kivégzett tizenhárom tisztet tartja számon. Ugyanezen a napon végezték ki Pesten Magyarország első felelős kormányának miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost.

Az aradi vértanúk a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tisztek voltak Az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatti megtorlással az osztrákok példát akartak statuálni.1849. augusztus 13-án a magyar honvédsereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatok előtt. A 13 aradi tábornokra golyó és kötél általi halált írtak elő.

         A szabadságharc elbukott, a küzdelem azonban nem volt hiábavaló: a forradalom előtti állapotokat többé már nem lehetett visszaállítani, és a bukás ellenére a nemzetben nemcsak tovább élt, de tovább is erősödött a szabadság és a függetlenség eszméje. Az ország pedig – bár hatalmas véráldozatok árán és a nemzeti önrendelkezéstől megfosztva – elindult a polgári fejlődés útján.

         Az iskolarádióban elhangzott műsorban az 5. osztály négy tanulója vett részt – Tóth Leila, Mózer Anna, Menyhárt Dávid és Rácz László –, akiknév szerint említették a hős tábornokokat, és felidézték azokat a mondatokat, amelyekkel a bitófa árnyékában búcsúztak az utókortól.

A megemlékezést mintegy keretbe foglalta Kátai Zoltán énekmondó szívhez szóló balladája. (https://www.youtube.com/watch?v=mJrIaSHyh70)

Margittainé Horváth Ágnes

magyartanár